TÉMAKÖRÖK

Vizimalmok a Dunán

A folyóvíz mozgási energiáját a 19. században nem vasbeton erőművek, hanem úszó építmények, a hajómalmok hasznosították. Áramtermelés helyett a gabona őrlését végezték. A hajómalmokat a vízen rögzítették, kereküket a víz sodrása hajtotta. A malmok rögzítésének több módja létezett. Leggyakrabban egy mederbe vert karóhoz kötötték, lánccal, de volt, ahol földdel megrakott kosarakat süllyesztettek el, és a malmokat azokhoz rögzítették. A molnárok tevékenysége a malmok környezetére is hatással volt. A kisebb Duna-ágakat sövénnyel rekesztették el. A malmokat a rekeszték közepén hagyott kapuhoz állították, ahol a sodrás felerősödött. Az így kialakított mesterséges gátak előtt a meder feliszapolódott, mögöttük pedig öblösödött, mélyült. Áradáskor hatalmas területeket öntött el a víz a rekeszték visszaduzzasztó hatása miatt. A Duna mappáció szelvényleírásaiban, gyakran fordulnak elő a molnárok ilyen jellegű kártételeire utaló megjegyzések, főként a Csallóközből.
A gőzhajózás megindulása alaposan átformálta a hajómalmok használatának gyakorlatát. Erről olvashatunk a Vasárnapi Újság tudósításában 1869-ből „Boldog rendetlenség” címmel:
„Akkor még boldog rendetlenség volt Magyarországon; mindenki azon a téren, amelyet elfoglalt, úgy rendezkedett, amint neki tetszett, s ha egy-egy pontra nem jól ereszkedett a víz, kerestek más helyet, s ahol nagyobb volt a vízár lódulata, ott verték le a nagy fenyőt, melyet malomkarónak hívnak, s melyhez a malom van láncolva.” A gőzhajózás elterjedése után viszont így keseregtek a letűnt időn: „…ma már nem olyan független ember a vízimolnár, mint régen. A folyamok szabályozása, a gőzhajók járása és sok más tekintet miatt, hivatalos mérnökök jelölik ki malmaik számára a helyet, s minthogy az országos közlekedés előbb való dolog egy-egy város, vagy falu malmainál, természetesen a legjobb víz a hajók útjába esik, s nekik attól jó, minél távolabb lenni. Haragszanak is a vízi molnárok a gőzösökre, s amennyire tőlük telik, mindenféleképpen bosszantják a hajók tisztjeit, ha egyébbel nem lehet, taglejtésekkel és kiabálásokkal ingerlik őket.”

Adatbázisok, linkek


Máté Gábor / Pécs: Pécsi Tudományegyetem